Kínai Sci Fi

1. Kínai Archives - scifi.hu - a magyar sci-fi oldal
2. Nálunk is látható lesz az első nagy költségvetésű kínai sci-fi!
3. Games
4. Channel
5. Streaming
6. Shows

2017. május 29. 11:49 Tíz évvel később beérni látszik a terv, legalábbis az irodalom területén: mára a kínai sci-fi aranykoráról beszélnek a helyi szerzők és rajongók, hatásában az amerikai fantasztikus irodalom aranykorához hasonlítva. 2017. február 13. 10:06 Legutóbb Greg Egan Diaszpórája esetén jártam úgy, mint A Háromtest-problémával; bevetettem magam az internet, de főleg a Wikipédia zugaiba, hogy választ kapjak bizonyos kérdésekre. 2017. február 9. 9:33 Cixin Liu történelmet írt, amikor első ázsiai szerzőként Hugo-díjat nyert regényével. A háromtest-probléma nyugati olvasóknak is érdekes, de korántsem tökéletes kísérlet, amely meghatározhatja a kínai sci-fi közeljövőjét. 2017. január 26. 9:34 Az már egy másik kérdés, hogy mennyire veszi be ezen utóbbi olvasóknak a gyomra a tudományos fejtegetéseket és, hogy határt tudnak-e húzni a valódi tudomány és a fikció között. Sci-fi 2016. december 15. 11:05 A kínai kulturális forradalom idején egy kutatócsoport jelet küld az űrbe, amit meg is hall valaki.

Kínai Archives - scifi.hu - a magyar sci-fi oldal

Már az, hogy ezt megtehettem, új jelenség: a kínai sci-fi importképességét bizonyítja – nem véletlen, hogy első kínaiként a Háromtest-probléma első kötete 2015-ben elnyerte a rangos Hugo-díjat, amelyet a saját jogán is kiváló amerikai-kínai író, Ken Liu vett át. Mi ez a hirtelen támadt kínai érdeklődés az európaiak által megalapozott és amerikaiak által piaci tökélyre fejlesztett tematika iránt? A válasz Neil Gaiman egyik esszékötetében, a The View from the Cheap Seats -ben található. A brit fantasy író ugyanis résztvett 2007-ben egy kínai sci-fi / fantasy rajongói találkozón. Egy kommunista párttag vendéglátója elmagyarázta neki, hogy a kínaiak már régóta gyártják az amerikai termékeket, például az iPhone-t, és képesek jobban is megcsinálni, mint a nyugatiak – ám nem tudtak előállni új ötletekkel. Felkerekedtek hát, és meg sem álltak az USA-ig, ahol rengeteg emberrel beszélgettek olyan vállalatoknál, mint a Google, az Apple vagy a Microsoft. és rájöttek: az amerikai mérnökök, fejlesztők mind olvasnak science fictiont.

Mint a műfaj kedvelője, számomra nagyon érdekes volt ez a kerekasztal-beszélgetés, és kedvet is kaptam ahhoz, hogy legalább a Háromtest-triológiat beszerezzem. Viszont volt annyira könnyen érthető, hogy egy laikus is élvezhesse magát a témát. Azért is fontosak az ilyen események, mert az irodalomban a mai napig egy nagyon alulértékelt, sőt lenézett műfaj a sci-fi és a fantasy, ezért szükségesnek tartom, hogy ilyen és hasonló programokkal próbálják bemutatni a kétkedők számára ezeknek a stílusoknak az értékeit. Nem lesz senki attól kevésbé művelt, ha a Lét és idő vagy a Tiszta ész kritikája mellett ott van egy Háromtest-triológia a polcon. Maximum, ha meglátogatja valaki, majd letakarja a kalappal vagy a ballonkabáttal. Kép: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár Facebook-oldala

Nálunk is látható lesz az első nagy költségvetésű kínai sci-fi!

Games

Channel

Kezdetben – évezredekkel ezelőtt, úgy az 1990-es évek első felében – voltak a kínai textiláruk, az édes-csípős levesek, az olcsóbb, de megbízhatatlanabb elektronikai termékek és lassan hozzászoktunk a kínai kultúra, termelés realitásához. Kicsit le is sajnáltuk őket. Azután jött a mobiltelefonok és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések, most pedig ott tartunk, hogy Kína egymaga több tudományos publikációt mondhat magáénak, mint az USA-ban dolgozó tudóskollégái. Sőt, az igazi, jövőt befolyásoló területeken – mint például a big data vagy a mesterséges intelligencia – előnyre tett szert a kormány támogatása és az emberi jogi aggályok kikerülése miatt. Ez csak alig háromévtized története. Nem véletlen, hogy a történelmet író kínaiak épp ahhoz a művészeti formához nyúlnak, amely víziót ad, utat mutat és inspirálja az újabb generációkat, hogy betöltse küldetését és a Föld legerősebb, legfejletteb nemzetévé tegye a Kínai Népköztársaságot. A science fiction irodalomról van szó. Bejegyzésem apropója, hogy mostanában jobban elmélyedtem a kínai sci-fi legjobbnak tartott alkotásaiban: írtam az általam kimagasló minőségűnek tartott Háromtest-probléma trilógia második és harmadik kötetéről, megnéztem a The Wandering Earth című science fiction filmet, és még a Láthatatlan bolygók kínai sci-fi novellásköteten is átrágtam magam.

Streaming

1. A kínai szövegtest-probléma : SFmag
2. Kínai sci fi channel
3. Kínai sci fi news

PILLANATKÉP A FILMBŐL De hogy lett népszerű a sci-fi Kínában? Mint arról az EU2058 pályázat kiírásában is írtam: miközben az EU vagy Európa jövőjéről alig vannak fikciós történetek, addig a kínai sci-fire évek óta egyre nagyobb figyelem irányul világszerte A film alapjául szolgáló novellát az a Cixin Liu jegyzi, aki 2015-ben A háromtest-probléma című könyvével elnyerte a sci-fi irodalom Oscar-díjának számító Hugót. Ez az esemény volt az egyik első jele, hogy a kínai sci-fire érdemes odafigyelni. A műfaj sorsa eléggé hányattatott az országban, hiszen a kommunista hatalomátvétel óta több alkalommal is évekre betiltották a sci-fi irodalmat. Később azonban rájöttek, hogy a kreatív gondolkodás, az innováció elősegítéséhez éppen a sci-fire van szükség. Azóta pedig sorra jelennek meg a kínai könyvek és a novellák angol nyelven, amit azt eredményezi, hogy magyarul is egyre több kínai fantasztikum érhető el. Cixin Liu már említett trilógiájának első két része az Európa Kiadó gondozásában jelent meg, a kínai-amerikai Ken Liu A papírsereglet című novelláskötetét pedig az Agave Könyvek adta ki.

Shows

Ez nekünk ismerős lehet: Magyarországon egészen a nyolcvanas évek végéig nem találhatunk a nagy tabutémákról (kommunista párt egyeduralma, 1956, szovjet csapatok magyarországi jelenléte) science fiction jellegű említést, feldolgozást. De még a korabeli társadalom nyűgeit sem jelenítették meg, kivételt talán a humorba menekülő Dévényi Tibor volt. A kínai sci-fi írók pedig nem kritizálják a saját kommunista pártjukat, nem említhetik meg az 1989-es, tienanment téri eseményeket, nem eshet szó ujgurokról, Tibet függetlenségéről vagy a párt vezetőjéről sem. Jellemző, hogy a már említett Láthatatlan bolygók kötetben található egy díjnyertes írás, Ma-Po Jung disztópiája, A csend városa. Egyrészt nagyon erősen épít az orwelli világra, másrészt pedig pengeélen táncolva mutat be egy másik országban lévő diktatúrát. Ennél tovább nem lehet, össze kell kacsintani az olvasókkal, akik maguk is a Kínai Nagy Tűzfalon belül élnek, ahol még a TikTokot is cenzúrázzák. Érzésem szerint a világ figyelmére ilyen helyzetben csak a zsenik tarthatnak igényt, akik a kínai ÉS az amerikai sci-fin nevelkedett olvasók számára is képesek újszerűt mutatni.

(De ha nagyon figyelünk, a Napfény és a Snowpiercer hatását is megtaláljuk benne. ) A The Wandering Earthben ez viszont nem egy apró pályamódosítás – a Nap vörös óriássá változása miatt a világkormány alatt egyesülő országok összefognak, hogy előbb hatalmas fúziós rakétákkal megállítsák a Föld forgását, majd 10 000 rakétával egész egyszerűen áttolják a Földet az Alfa Centauri csillagrendszerbe, új hazára lelve. A gigantikus, több ezer évet felölelő vállalkozás persze nem áldozatok nélküli, a megállt forgás miatti óriáscunamik, majd a Naptól távolodás miatti fagy a Föld lakosságának nagy részét megöli, a felszín alá küldött túlélők pedig szinte kizárólag a hatalmas rakéták üzemeltetésén, karbantartásán, és a működésükhöz szükséges nyersanyagok kitermelésén dolgoznak – azokat leszámítva, akik a Föld előtt haladó, annak csillagközi navigációját segítő hatalmas űrállomáson dolgoznak az emberiség fennmaradásán. A probléma ott kezdődik, amikor pár rakéta meghibásodik, és a Föld a Jupiter vonzása miatt elkezd a hatalmas gázóriás felé sodródni, elhagyva eredeti pályáját.

Napjainkban egy, a háromtest-problémát feldolgozó videójáték tartja lázban a tudósokat és a gamereket, az ügyben nyomozni kezdő hatóságok pedig egy egészen elképesztő, messzire vezető összeesküvésre bukkannak. Cixin Liu Hugo-díjas regényét olvastuk. 2016. január 25. 11:59 Öt könyvet válogattunk a magyar kiadók eddig nyilvánosságra hozott első negyedéves megjelenései közül. Folytatódik Ben H. Winters pre-apokaliptikus nyomozása; Neal Stephenson a jövőbe repít minket, ahol hét különböző emberi faj akar visszatérni a Földre; a többszörös díjnyertes kínai Cixin Liu könyvében pedig pont egy idegen faj tart bolygónk felé.